,,Barátságnak indult a kapcsolatunk, de megőrjítettél és szerelmes lettem beléd... Boldog voltam, amíg meg nem bántottal azzal a dologgal... És azt a dolgot se tőled tudtam meg, hanem a tv-ből... Amikor már azt hittem jól vagyok, túl léptem rajtad, kiderült, hogy sose léphetek túl rajtad, mert van egy dolog, ami életünk végéig összeköt minket... és ez a dolog, nem más, mint egy új élet..." ~ Gabriella Swan

2013. augusztus 15., csütörtök

1x07 Nekem más tetszik

Sziasztok! 
Látom, hogy valamennyien olvassátok a blogomat és kapom a visszajelzéseket is.
Lenne egy icipici kérésem!
Ha nem gond, légyszíves dobjatok egy-két komit, hogy tudjam, hogy mi tetszik vagy mi nem tetszik a történetben. 
Előre is köszi! ***
By: Dorina


*Július 9. Kedd*

-Jay szemszöge-
-Fejezzétek már be a kiabálást és a baromkodást valakik még aludni akarnak!! – üvöltötte le a fejünket egy nő.

Tény megérdemeltük a lecseszést, mert nagyon hangosak voltunk.
Éjjel amikor L.A.-ból ide utaztunk, a magán repülőgépünkön, kicsit ittunk és jó kedvünk volt.
Ez a kiabálas nem is kiabálásra hasonlított hanem, inkább csupán csak hangos beszédre. Miközben hallgattuk a nő szentbeszédét, kijött az ajtón és szőke kocos hajú lány bugyiban és supermanes pólóban. 
 



-Hát én már biztos, hogy nem fogok aludni – mondta a csajszi.

De hisz ő a Gabi!!! Micsoda véletlen egybe esések vannak. Ugyanabban a hotelben szálltunk meg, mint ő, és még össze se beszéltünk. De várj, ki lehet akkor ez a nő? Az anyukája? A menedzsere?

-Gabi!!! – rohant oda Nare, hogy megölelje.
-Nare!!!
-Én mondtam, hogy még találkozunk! – mosolygott Nare.
-Te megmondtad! – mosolygott vissza rá.


-Gabriella szemszöge-
-Hát én már biztos, hogy nem fogok aludni – léptem ki a lakosztály ajtaján, hogy megnézzem kik csinálták ezt a hangzavart. Kicsit se lepődtem meg, azon, hogy kik voltak… A The Wanted… Húúú, de meglepő!!! (szarkazmus)


-Gabi! – rohant oda hozzám Nare.
-Nare! – ölelkeztünk össze.
 


-Én mondtam, hogy még találkozunk!
-Te meg mondtad!
-Ismered őket Csucsi? – kérdezte Molly. Jah, és a Csucsi? Az az egyik becenevem.
-Ühüm. Srácok ő itt a menedzserem Molly, Molly ők itt a the wanted srácok és barátnőik.
-Hé, mi van itt – jött ki Sean – oh, hello – szól óta macsóan Narenak.
-Hátrébb az agarakkal haver – jött oda Siva, mint szerelmes védelmező – ő már az enyém – és megölelte Naret.
-Na, mindenki a helyére! Most! – adta ki a parancsot Molly!
-Igen is asszonyom – szólt Jay és kezet csókolt neki. 

Ezen mindenki csak nevetett. Elvonult mindenki a maga szobájába. Elvégeztem a reggeli teendőimet. Mosakodás, reggeli, felöltőzés. 




-Mindjárt jövök átlépek a fiúkhoz – szóltam Mollynak.
-Oké.
 

-Kop kop!!
-Ki az? – kérdezte édesen Nathan.
-A legártatlanabb angyalod –viccelődtem, mire kinyitotta az ajtót – kérem a puszimat!
-Szájra? –kérdezte perverzen.
-Ahova akarod! – mondtam komolyan, de a végén elnevettem magam.
 



-Sid, engedd be már szegényt! – szólt Max.
-Gyere beljebb! – Nath jobban kinyitotta és bementem, de nem kaptam puszit.
-Gabi! – szólt Max.
-Max! – szóltam vissza.
-Örülök, hogy látlak – mosolygott.

-Én is! – mondtam kicsit se őszintén, de mosolyogva. 

-Szia csajszi! – köszöntött Kels – ma este buli???
-Nem jó, koncert.
-Utána?
-Talán.  Srácoknak mikor lesz koncert?
-Holnap este – jött oda Tom is – amúgy szia.
-Szia – köszöntöttem vissza.
-Gabi, beszélhetnénk 4 szemközt a szobámban? – kérdezte tök komolyan Max.
-Persze – ennek rossz vége lesz.


Bementünk a szobába. Max előre engedett és becsukta a háta mögött az ajtót.

-Szóval.. miről akartál beszélni, hogy nem a többiek előtt mondtad – kíváncsiskodtam és egyfolytában a szemeit fürkésztem.
-Csak ezt akartam…-jött közelebb és megcsókolt.


Ellöktem magamtól, mert én ezt nem akarom, újra átélni, mint régebben.  Eltávolodtam, de a következő pillanatban az ajka ott volt az enyémen, és én már nem küzdöttem ellene. Nem azért, mert ezerszer erősebb nálam, hanem azért, mert az akaraterőm abban a pillanatban porrá omlott, amint az ajkunk találkozott. Ez a csók nem volt olyan óvatos, mint az emlékeimben élők. Ha már az a sorsom, hogy darabokra szakadjak, akkor legalább annyi örömöt akarok cserében kisajtolni a pillanatból, amennyit csak lehet. Így hát visszacsókoltam, elfulladva kapkodtam a levegőt, és az ujjaim mohón kóboroltak az arcán. Teste az enyémnek simult. A keze úgy simogatott, mintha örökre meg akarná jegyezni az arcomat, akárcsak én az övét, és azokban a rövid pillanatokban, amikor nem a számat csókolta, a nevemet suttogta.
A másik pillanatban már az ágyon voltunk és a nyakamat csókolgatta.
  

-Max, ezt nem szabad – nem azért nem szabad, mert kihasználnák egymást…
-Mért nem? Régebben élvezted.
-Most is élvezem, de nekem már más tetszik….
-Kicsoda?




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Oldalak