Csináltam egy új blogot! Megnézhetitek ITT! Lesz benne szerelem, csalódás, buli és minden ami kell. Ma már szeretném feltenni a szereplőket jellemzéssel és majd nem sokára jön az első rész is.! ;)))
A srácokkal
bepattantuk a kisbuszukba és már mentünk is a London Eye-hoz. A buszon Nathan
mellé kerültem. Egy ideig csendben ültünk. Ez a csend, kínos csend volt. Én se
tudtam mit mondjak, és ő se.. Csak ültünk és néztünk ki a fejünkből. A
telefonomat keresetem a táskámba, de nem találtam és persze ezt Nathan is
észrevette.
*Nathan
szemszöge*
Ülünk a
buszban kínos csend keretében, amikor hirtelen Gabriella valamit nagyon keres a
táskájába. Muszáj volt szóvá tennem!
-Mit keresel
olyan buzgón?
-A
telefonomat, ami a táska legalján van – mondta kicsit szomorúan, egy kis
idegességgel megfűszerezve.
-Tessék itt
az enyém – vettem elő a telefonomat, amit felé nyújtottam.
-Jaj, de
drága vagy – mosolyodott el. Olyan szép mosolya van! Elbűvöl vele. – köszönöm
szépen.
-De kérek
érte cserébe valamit – mondtam komolyan, de persze a perverz mosolyommal.
-Micsodát? -
kérdezte kíváncsian.
-Egy
csókot!!!
-Itt és
most? – értetlenkedett.
-Itt és
most! – erősítettem meg a kérdését válasszal.
-Oké….
Nem
gondoltam volna, hogy ilyen könnyen belemegy, de ebből én csak jól jöttem ki.
Pontosabban nem csak én, hanem a Gabi is. Élvezte e helyzetet.
*Tom
szemszöge*
A buszban
elől ültünk Kelseyvel és gondoltam hátra pillantok, hogy minden oké-e.
Hátrapillantottam és mit veszek észre??? Gabriella és Nathan csókolóznak?!
-Kicsim –
szóltam oda Kelsnek – nézd.
-De
aranyosak!
*Kelsey
szemszöge*
Tom szólt,
hogy pillantsak hátra és erre mit látok??? A két kis tubicámat, hogy
turbékolnak. Szerintem jobban örültem nekik, mint maguk a csóknak.
-Pszt, Nare
– halkan szóltam oda Nareéknak – nézd – mutattam Nathanék fele. Nare csak
elmosolyogta magát.
*Nathan
szemszöge
Csókunk után
kinyitottam a szemem, mert úgy élvezetes a csók, ha az ember a szemét lehunyja.
Na szóval nyitom ki a szememet, de közben eltávolodtunk Gabival. Egymásra
mosolyogtunk és azt veszem észre, hogy 12 szempár ránk szegeződött.
-Remélem
mindenki látta – mondtam kicsit szarkasztikusan. Nem nagyon szeretem, ha
csókolózok valakivel, és azt nézik, hogy hogyan csókolózunk.
-Baby Nath
már nem is olyan baby – ütögette meg a vállamat hátulról Jay.
-Legközelebb
is oda adhatnád a telefonodat – kacsintott rám az én kis angyalkám, majd kaptam
egy puszit az arcomra.
*Gabriella
szemszöge*
Még utaznunk
kellett egy kicsit a kijelölt helyszínhez. Addig felnéztem twitterre. A kapott
üzenetekre válaszoltam, majd egy képet posztoltam.
GabriellaS:
Hello szülővárosom London!!! Tudom, csak két évig voltunk együtt, és azóta
eltelt 17 év, de én akkor is szeretlek <3
SeanSwan:
@GabriellaS ez nem ér, hogy te Londonban furikázol, én meg itthon punnyadok!
#durci
GabriellaS:
@SeanSwan ne sírjon a szád :D Te nem akartál velem jönni!!!
-Megérkeztünk!
– szólt a sófőr.
Nathnek
visszaadtam a telóját, majd kiszálltunk. Egy kabinba szálltunk be, mind a 8-an.
*Nathan
szemszöge*
Ültünk azon
a padon a kabinban, amikor egyszer csak Gabi felállt és közelebb ment az
ablakhoz. Úgy látszik megtalálta a telefonját, mert már azzal fényképezett. Oda
sétáltam hozzá és hátulról megöleltem. Nem hiszem, hogy bánta, mert
elmosolyodott és háttal bújt hozzám.
GabriellaS:
London Eye <3
-Mit
gondolsz, lehetne köztünk valami? – kérdeztem szőkeségemet akit a karjaim közt
tudhattam.
-Lehetneee, ha nem kellene 2 nap múlva Amerikába
utaznom – mondta kicsit letörve.
-2 napba sok
minden belefér – reménykedve mondtam, hátha veszi a lapot. Erre csak egy
értetlen fejet kaptam, mikor megfordult, hogy egymás szemébe tudjunk nézni. –
Arra gondoltam, hogy ebbe a két napba, sok mindent tudnánk csinálni. Mi
ketten.. Együtt.
-Oké –
mondta mosolyogva. Istenem ezek az ajkak.
-Mit szólnál
ahhoz, ha este elmennénk vacsorázni?
-Rendben.
-Akkor
randi??
-Randi.
-Este 19:00,
London, étterem-
*Nathan
szemszöge*
Itt ül velem
szemben egy csodálatos lány. A szőke egyenes haja, ahogy a vállára omlik, és ez
a ruha?! Mindent takar, amit kell, de én még is látnom azt, amit akarok. Az
étlapot böngészi, és közben beharapja az ajkát, mert nem tud dönteni. Azok az
ajkak istenem. Olyan nekem, mint kis gyereknek a csoki. Kell nekem, hogy boldog
legyek. Na jó Nathan! Most már egy kicsit feltűnő, hogy nézed. Nézd az
étlapot!!! Áááá, nem megy! Muszáj őt nézném!! De menni fog, gyerünk!!
-Nathan!!
Hahó!! Minden oké?
Izé, most
hozzám szólt? Uhh… Mit is mondott.. Lekötött a szépsége, meg az, hogy magammal
beszélgessek! Ne ez már beteges.
-Bocsi,
elbambultam a szépségedben – jól kimagyaráztad magad – mit is kérdeztél?
-Azt, hogy
minden oké-e? – és ahogy elnevette magát. Áhw…haraptam be az alsó ajkamat.
-Igen.
Választottál már? – egy kis beszédindító, csak ne, hogy azt higgye, hogy
sürgetem…
-Öhm.. igen.
Bolognai spagettit. És te?
-Én is –
mondtam, mert tényleg spagettit akarok enni.
-Direkt vagy
véletlen ez a választás? – hoppá. Most fogok lebukni.
-Véletlen..
-Ühüm…
*Gabriella
szemszöge*
Kikértük az
ételeket és el is fogyasztottuk. Desszertet is kértünk. Somlói galuska.
Nyamiii.!! Megbeszéltük, hogy holnap délután elmegyünk piknikezni egy parkba,
majd este a szabad ég alatt megnézünk egy filmet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése